Szkíta nyelv

Eleve olyan, hogy szkíta nyelv, nem létezett, mert olyan nép, ami magát szkítának nevezte, sem létezett: a szkíta hun volt és eredetileg magyar. Azaz a szkíta többszörösen magyar és magyar-utód keverék népek foglalkozása illetve vallása (íjfeszítő) – és ezen népek egyfajta konföderációja – volt. Egyes szkíták magyarul beszéltek, mások az újabb tört magyart beszélték. A magyar nyelv ismerete nélkül nem lehet megállapítani róluk semmit.

A szkíták nyelvének irániként való azonosítása

Ezen oldalon magyarul, ezen oldalon angolul is elérhető Wiki oldala. Sumér, hun, magyar nyelvről ott nem lesz szó, hiszen az indo-európaiak által kisajátított szkíta múlt és teljesítmény végett irániak kellett beállítani (hogy aztán az angolszászok már a geográfiai Iránt őshazának megjelölve megjelöljék magukat nemcsak örökösnek, hanem kultúraalapítónak).

Götz László Keleten kél a Nap...

...című könyvében elmeséli a szkíta nyelv iranizálásának történetét:

Vessünk egy pillantást azokra az etimológiai és történelmi módszerekre, amelyek segítségével K. Zeuss (1837), W. Tomaschek (1887), K. Müllenhoff (1892) és követőik a szkiták irániságát megállapították.

A szarmatákat pedig azért tartják(!) irániaknak, mert Herodotos szerint nyelvük hasonlított a szkíta nyelvhez. Jellemző azonban, hogy ugyanakkor a Herodotos által közölt szkíta közszavakat tévedésnek minősítik, mert nem egyeztethetők semmilyen iráni nyelvjárás megfelelő jelentésü szavaival.

Hérodotosz: "A szarmaták szkíta nyelvvel élnek, azonban azt régóta furcsán ejtik ki..."

Götz László másutt írja:

A szkítákat az európai tudomány Zeuss és Müllenhoff óta iráni fajúnak, nyelvüket iráni nyelvjárásnak tartja. Midőn azonban 1928-ban megjelent az Ebert-féle "Reallexikon der Vorgeschichte", mindössze hat olyan szóalakot tudott fel mutatni, amelyek iráni eredete bizonyítottnak látszott. E hat szó közül azonban csak három kétségtelenül iráni – jegyzi meg Mészáros –, s ezek közül is kettő egyugyanazon személynév két része: "Ariapeithes". A szkita nyelvmaradványok legnagyobb és legbecsesebb részével, a bilinguis és quasi-bilinguis emlékekkel viszont semmit sem tudtak kezdeni. Csodálatosképpen mégsem jut eszébe senkinek, hogy az iráni teóriát talán revideálni is lehetne.

Götz László indogermán nyelvészet címnél is kifejti, hogy egy indogermán kultúrprioritás azaz egy kultúrpolitikai folyamat áll a háttérben (melyről szemiták és árják címnél is ejtettünk szót); ellenben, ahogy lentebb látjuk és sumér és akkád nyelvek címnél, külön alcímnél taglaltuk, az elszigetelt nyelvnek tartott sumér (szumer) nyelvből (nem beszélve a magyarról) is ki lehet indulni.
Még elöljáróban annyit, hogy Götz László olyan kritikát fogalmaz meg (nem először; lásd szótagolás témájában írottakat nyelvészet mint tudomány címnél), mely kritikával magyar szófejtőink is illethetők, másrészt (a magát a szkíta nevet is nyilvánvalóan tévesen lejegyző) Hérodotosz adataiban vakon megbízik. Amit ír:

A szkita nyelvből egy-két közszón kívül csak mitológiai és egyéb személyneveket ismerünk. Elsőrangú jelentősége van tehát ilyen körülmények között a Herodotos által feljegyzett néhány közszónak. Herodotos szerint az "arimasp" népnév szkíta nyelven "egyszemű"-t jelent, mert a szkítáknál arima = "egy" és szpu = "szem". Az amazonok neve pedig a szkitáknál oiorpata, azaz "férfiölő", mert szkíta nyelven oior = "férfi" és "pata" = "ölni". Ezek az adatok, mint láthatjuk, teljesen egyértelműek, főleg pedig egykorúak. Mivel azonban az indoiráni nyelvekben csupán az oior = "férfi" szóra található megfelelő analógia, a zend és szanszkrit viras = "férfi", a többi háromra pedig még a legkörmönfontabb okoskodással sem lehet párhuzamot felhozni, az említett kutatók a "forráskritika" jól bevált módszeréhez folyamodtak és egyszerűen kijelentették, hogy Herodotos "bizonyára" félreértette a szkítákat, minélfogva közlése e szempontból értéktelen.
Figyeljünk már most jól erre a "bizonyára" szóra, mert a továbbiakban ismételten tapasztalhatjuk majd, hogy igen előkelő helyet foglal el az indogermán szemléletű történelemkutatás tudományos bizonyító apparátusában. Azaz közérthető nyelvre lefordítva: mivel Zeussék eleve feltételezték, hogy a szkíták indoirániak voltak, e hipotézisük érdekében az egyetlen, saját tapasztalatból merítő egykorú kútfőt egyszerűen értéktelennek nyilvánították. Hogy az ilyesféle eljárásnak a tudományos módszerességhez mennyi köze van, annak eldöntését nyugodtan az olvasóra bízhatjuk. Miután pedig a köreiket zavaró szem- és fültanút a fentemlített mondvacsinált érveléssel a lomtárba tették, így okoskodtak tovább: mivel az arímaszpok lótartó nomádok voltak (Aristeas hőskölteménye, az "Arimaspeia" szerint), nevük a zend és az óperzsa nyelv alapján vagy "airyama-açp" = "engedelmes lovú", vagy "airima-açp" = "a sivatag lovainak birtokosa".

• Márpedig ez az asb = ló egyértelmű egyezés; lásd még arimaszpa.

Az amazonok "oiorpata" neve pedig, tekintve, hogy a tőlük származó szarmaták egyik mellékneve "női legyőzöttek", "nők által meghódítottak" (Skylaxnál és Skymnosnál), az indoiráni "vira-paita" = "férfiak úrnői" kifejezéssel egyezik.
E magyarázatok nyakatekertsége, erőltetettsége első pillantásra szembeötlő. Görög szépirodalmi művekre és az amazonokról szóló mesés elbeszélésekre hivatkoznak, ezeket minden további nélkül bizonyító erejűeknek tartják, ellentétben Herodotos világos, saját értesülésből eredő közlésével amelyet viszont elvetnek. Nagy Géza "A szkithákról" című értekezésében már századunk elején nagyon helyesen rámutatott arra, hogy az argumentáció alapjában elhibázott, mert még azt is megengedve, hogy Herodotosz tényleg tévedett volna, itt nem az a lényeges, mit is jelentettek a kérdéses népnevek a valóságban, hanem az, hogy ezt a két összetett szót a szkiták saját nyelvükön értelmezve közölték Herodotosszal. Azaz még ha eredetileg tényleg indoiráni szavak lennének is, akkor sem mondanak semmit a szkíták indoirániságáról, mert "egyszemű" és "férfiölő" jelentésük az indoiráni nyelvekben nincs, a szkitában viszont kétségtelenül e fogalmakat jelentették.

Götz leírja, hogy a szkíták indoirániságának gyengelábúságát tanúsítja Csengery és Munkácsi de nem idéz tőlük.

Majd Nagy Gézára hivatkozva írja, hogy a sumér nyelvben is megvannak a szavak:

Már Nagy Géza is említi, hogy szumér nyelven bad = "ölni", (vö. "pata"). Azóta még más, Herodotosnál szereplő szkíta szavak és nevek is felbukkantak a szumér nyelvemlékekben, így például "UR" = "Mann, Herr" (férfi, úr – vö. "oior") vagy "TAB" = "flackern, flammen, leuchten, blitzen" (villog, lángol, világít, villámlik – vö. "Tabiti", a szkita tűzistennő nevével).
Rájött erre Fr. Müller is, aki a szemita és indogermán szavak ősállapotával kapcsolatosan megérezte, hogy bennük mintha egy sokkal régebbi kultúra visszhangzana, mint amilyen régiséget a szemita vagy az indogermán kultúrának tulajdoníthatunk. Mai ismereteink birtokában nem szükséges külön bizonygatnunk, milyen jól megsejtette Fr. Müller – már a szumér nyelv felfedezésének legkorábbi időszakában – a nyelvek ősi összefüggéseinek alapvető problémáját.

Egy másik fontos megállapítása, melyet ezen Quora válaszba (lásd lentebb a madaras-egeres-békás történetet) angolul is betettem:

A XIX. században általánosan elfogadott nézet szerint az indogermán őshaza Közép-Ázsia-Turkmenisztán vidékére helyezendő. E vélemény természetes következményeként ebben a térségben csak indogermánokat – a későbbi időkre vonatkoztatva pedig indoirániakat tudtak elképzelni. Így váltak a jüecsik, szakák, masszagéták, szkíták, szarmaták stb. minden alaposabb vizsgálat nélkül indoirániakká (lásd O. Schrader i.m. ismertetését). A szkíták esetében már láthattuk, milyen módszerek segítségével. Bár az indogermán őshazát időközben Európába tették át, ezek a steppei népek hallgatólagosan továbbra is indoirániak maradtak.

Götz László folytatja a témát a 83. oldalon a szkíták iránivá tételével szembehelyezkedőkkel. Aztán:

K. Jettmar, H. W. Haussig, B. Spuler és L. Petech "Geschichte Mittelasiens (Handbuch der Orientalistik, 1966.)" című közös munkájukban megállapítják, hogy a perzsa peremvidékek .állítólagos "iráni'' nyelveinek tézise nagyon ingatag alapokon áll. Egyrészt a néhány iráninak értelmezett írásos emlék még éppúgy nem etnikai vagy nyelvi bizonyíték, mint például a XII. sz.-i európai krónikák latin nyelve sem az. Másrészt pedig az arab források ismételten török nyelveknek mondják a chorezmi, szogd, baktriai, fergánai nyelveket. Ugyanígy a szkíták, szarmaták iránisága sem biztos. Szinte az egyetlen bizonyíték a sírleletek europid koponyái – írják.

Könyve 87. oldalán sumér-szkíta temetkezési hasonlósággal fejeli meg:

R. Ghirshman kihangsúlyozza, hogy a szkíta fejedelmi sírok elrendezése, beosztása is ugyanaz mint a 3. évezredbeli Ur-i királysíroké.
Hasanluban a 9-8. sz.-ból származó szkita módon temetett lovassírt találtak. Amlasban is tipikus szkita plasztika jelenik meg a 9-8. sz.-ban, jó 100 évvel a déloroszországi szkita leletek feltűnése előtt. Ez arra mutat – jegyzi meg Ghirshman –, hogy a szkiták már legalább a 8. sz. óta Transzkaukázia-Észak-Irán térségében laktak.

Götz másutt írja:

Mészáros Gyula Kelet-Európa néptörténete – Chattiak és skythák című művében alapos forrásvizsgálatokkal, névhasonlításokkal és elmélyedt művészeti motívumelemzésekkel eminens jelentőségű elő­ázsiai-szkita összefüggéseket tárt fel.
A szkíták tehát a Kr. e. 7. századot megelőző időkben a Kaukázustól délre laktak – állapítja meg Mészáros. A fennmaradt szkita helynevek sok esetben azonos hangalakban megtalálhatók Kis-Ázsiában és Transzkaukáziában is, néha az ékírásos hettita időkig visszamenőleg. Ugyancsak szemléltető dokumentumokat találunk a szkita vándorlás kiindulópontjának meghatározására a szkíta személynevek kis-ázsiai párhuzamaiban. Azonos szójelentéssel bíró azonos személynevek tűnnek fel mindkét területen, amelyek Kis-Ázsiában túlnyomórészt a jellegzetes, hettiták előtti hatti ősnyelvi rétegből erednek. Többek között az első ismert szkita királyok nevei, "Partatua" és "Madyas", vitathatatlanul ősi kis-ázsiai nevek.

• Folytatást lásd hettita nyelv cím/alcímnél.

Ezen Quora válaszban a szkíták iráni nyelve mellett kardoskodó perzsa illető az Sir Harold Walter Bailey által írt khotáni szaka szótárra hivatkozva írja amit ír.

Szkíta mint szumer nyelv

Meg is fordíthatnánk, mert a sumérok nyelvét kezdetben a szkíták nyelvének mondták.

A szkíta örökségre törő zsidók és indogermánok közös közvetlen (nyelvi összefüggéseket mutató) ősei a szumer kultúra, melyek eredete szkíta-magyar.

Csihák György Gens Hun(gar)orum – magyar nemzet Hun? Szkíta? Avar? Finnugor? Magyar? – Mi vagyok én?...

...című cikkében a korábbi (felfogás szerinti) sumér nyelv jön elő:

Azt már a nyelvtudomány két óriása, Rawlison [melyik és tényleg az-e?] és Lenormant bebizonyította, hogy a köztudatban szumernak nevezett nyelv a szkíták nyelve. A szkíták és az avarok kapcsolata a Folyamközzel és Egyiptommal közismert.

Tökéletes bizonyíték a szkíták magyar nyelvűekként való bizonyítására

A szkíta ember eredetileg hun, ami magyar. Így eredendően a szkíta nyelv (mely valóban egy tág fogalom, hun nyelv címnél írottak szerint is) magyar volt. Erre ad bizonyítékot magyar képrejtvények címnél Péterfai János:

Dárius Kr.e. 513-ban támadta meg Thrákiát, és ebben az évben támadta meg a szkítákat is. A Dáriusnak küldött üzenet jellegzetesen magyar nyelvű, ami döntő bizonyíték a szkíták magyar nyelvűségét illetően. A szkíták királyai követet küldtek a perzsákhoz, Dáriushoz. A követ ajándékot adott Dáriusnak, egy madarat, egy egeret, egy békát, és öt nyilat. A követ azt mondta, a perzsák, ha elég okosak, megfejthetik az ajándék értelmét.
A perzsák tanácsot tartottak a követ távozása után. Dárius úgy vélekedett, hogy a szkíták meghódoltak előtte, de Gobrüasz perzsa főúr más véleményen volt. Gobrüasz így értelmezte az ajándékot: "Ha nem repültök el a levegőben, perzsák, mint a madarak, ha nem bújtok a föld alá, mint az egerek, ha nem ugráltok be a tavak vizébe, mint a békák, akkor sose tértek haza, mert ezek a nyílvesszők fúrnak át benneteket."
Sem Dárius, sem Gobrüasz nem értelmezte helyesen a rejtvényt^[1], amit az ajándékba rejtettek a szkíta királyok. A perzsák a valóságban megfejtették az üzenet valódi mondanivalóját. Ezt onnan tudhatjuk, hogy a bekövetkező események pontosan úgy zajlanak, mint amit a rejtvény mond.

Dárius embereinek ki kellett találni az üzenet mondanivalóját, amit ki is találtak. Onnan tudjuk, hogy azt cselekedték a perzsák, amit a szkíták üzentek. Nagyon fontos a küldemény sorrendje, mert segít az üzenet megértésében.
A perzsák megfejtették az üzenetet, és elvonultak táborukból. Valakik tehát tudtak magyarul Dárius táborában.

A fentieket ezen Quora válaszba felírtam magyarul. A magyar szöveget nem ismételve ide is beteszem:

It is rather Scythian Hunnic – not because Scythians precede Huns on the timeline (those timelines are very arbitrarily concocted) but because Scythian is less of an endonym and more of an adjective referring to the origin (of their souls) in the Skies. (Hunor by the way can refer to the same thing as Scytha.)
And the origin is never linear and not to be taken reversely.

Darius received from the Scythian messenger gifts (one bird, one mouse, one frog and five arrows) which amounted to a coded message of the Scythians whom Darius prepared to march against.
Applying Hungarian (Magyar) rebus alternatives for the Magyar translations of bird, mouse, frog, five and arrow (madár, egér, béka, öt and nyíl) we solve the message: Magyar (rebus for madár) promises (ígér) peace (same word as Magyar béke) and road (út) opens (nyíl) (for safe retreat).
That Darius chose not to attack means that they also solved the message.
Other times we are also informed that the Scythians wanted peace and did not want war. The scorched earth tactics was one way to resolve the issue as peacefully as possible. Another time a message was sent: "we don't want to fight but if you march on us and desecrate the tombs of our ancestors, nobody goes home alive."
The death of the Persian icon, Cyrus at the hands of Tomoris is also a similar story of the peaceful teaching the aggressor a lesson.

In other answers I already alluded to the fact that the Magyar language is based on these rebuses and coded meanings. You create an idea and using analogies make a similar sounding word (within categories pertaining to phonological rules). Without knowing about the old religious views of our people, you will not solve the mysteries but by solving the mysteries you can gain an insight into the religious views. How you go about it is approach from both directions and let the idea come to you in the middle.
This is the basis of understanding about the magical language of the Magyars and hence you understand the origin of the word magus/mage as well (a word that survived in Chinese as well).
Understanding about homonyms such as nyíl (nyílás = opening, hole = vulva of Goddess), Nyilas = Sagittarius), méh (the Magyar word for the bee and the womb as well) and other words are some of the most fascinating things you will ever come across when dealing with old astro-theological thought.
Magyar = madár = connector of and messenger between sky (God) and earth (man). No wonder the name Magyar and its variants are found all over the globe. Check out my pinned piece for more on that.

P. S. Iranians or Persians are also descendants of the Scythian-Hunnic Magyars. There are Subar/Sumerian-Hurrian-Indo-Iranian (Sanskrit) connections. But originally Scythians were Magyar speakers, which the Old Greek sources and language (names like Zeus, Apollon, Uranos, etc.) also confirm.

The status quo is as follows:
The Judaizer Romans used the Semiticized Bible to keep followers on a limited knowledge level. With the emergence of new scientific approaches, the post-Roman "Indo-Germans" started to copy the Semitic/Jewish "Chosen People" ideology: everything that was not Semitic in origin (while nothing actually is Semitic in origin, not even usury) had to come from Indo-Germans. This culture priority stance prevails even today, which gives Indo-Iranians (whose history was written in Cambridge or similar workshops) a feeling of superiority on the rebound (on the rebound because the Judeo-Germanic "Übermensch" stance takes precedence).
While in reality, if you take out Scythians and the Sumerian culture from under the Germans and the Semites, they have nothing. Both Scythians and Sumerians lived for the glory of love and peace. The destroyers of those were busy rewriting history and the obstacles that stand in the way of rehabilitation remain the same: the usurers who want everyone their slaves.

According to the generally accepted view formed in the 19th century, the Indo-Germanic or Indo-European homeland was placed in the region of Central Asia and Turkmenistan.
As a natural consequence of this opinion, this region could only have been home to Indo-Germans and with respect to future periods only Indo-Iranians. Thus the (Yazyg?) Yuechi, Massagetas, Sakas or Scythians, Sarmatians, etc. became – without a more thorough examination that would involve the non-isolated Sumerian and Magyar languages and a break with ahistoric views of the past – Indo-Iranians.
Although the Indo-European homeland in the meantime has been transferred to Europe, these steppe peoples implicitly remained Indo-Iranians.

We are still tiptoeing in one place, as if no Sumerians or Magyars ever existed. Why? Because the "Chosen People" chose the same fate for Magyars as for Sumerians. Death or Semiticization. The West much shed its Semitic fetters not for Hungary's sake, but for the sake of mankind.
—
Inkább szkíta-hun – nem azért, mert a szkíták megelőzik a hunokat az idővonalon (ezek az idővonalak nagyon önkényesen vannak kitalálva), hanem mert a szkíta kevésbé egy endonima, mint inkább egy melléknév, amely az égiek (lelkük) eredetére utal. (A Hunor egyébként ugyanarra utalhat, mint a szkíta).
Az eredet pedig sosem lineáris, és nem fordítva értendő.
[Péterfai János szövege innen kivéve]
Dareiosz a szkíta hírnöktől ajándékokat kapott (egy madarat, egy egeret, egy békát és öt nyilat), amelyek a szkíták kódolt üzenetét jelentették, akik ellen Dareiosz vonulni készült.
A madár, egér, béka, öt és nyíl magyar fordításaira magyar rébusz alternatívákat alkalmazva (madár, egér, béka, öt és nyíl) megfejtjük az üzenetet: Magyar (rébusza madár) békét ígér (ígér) (a peace ugyanaz a szó, mint a magyar béke) és utat (út) nyit (nyíl) (a biztonságos visszavonuláshoz).
Az, hogy Dareiosz úgy döntött, hogy nem támad, azt jelenti, hogy ők is megoldották az üzenetet.
Máskor is arról értesülünk, hogy a szkíták békét akartak, és nem akartak háborút. A felperzselt föld taktikája volt az egyik módja a kérdés minél békésebb megoldásának. Egy másik alkalommal üzenetet küldtek: "nem akarunk harcolni, de ha ellenünk vonultok és meggyalázzátok őseink sírját, senki sem megy haza élve".
A perzsa ikon, Kürosz halála Tomorisz kezétől szintén egy hasonló történet, amikor a békések megleckéztetik az agresszort.
Más válaszokban már utaltam arra, hogy a magyar nyelv ezekre a rébuszokra és kódolt jelentésekre épül. Létrehozol egy gondolatot, és analógiák segítségével hasonló hangzású szót alkotsz (a fonológiai szabályokra vonatkozó kategóriákon belül). Népünk régi vallási nézeteinek ismerete nélkül nem fogod megfejteni a rejtélyeket, de a rejtélyek megfejtésével betekintést nyerhetsz a vallási nézetekbe. Úgy jársz el, hogy mindkét irányból egyszerre közelítesz, és hagyod, hogy a gondolat középen jusson el hozzád.
Ez az alapja a magyarok mágikus nyelvének megértésének; így megérted a mágus szó eredetét is (ez a szó a kínaiban is fennmaradt).
Az olyan homonimák megértése, mint a nyíl (nyílás, lyuk = az Istennő szeméremteste), a Nyilasban), méh (méh és az anyaméh is lehet a magyarban) és más szavak a legizgalmasabb dolgok közé tartoznak, amelyekkel valaha is találkozhatsz, amikor a régi asztro-teológiai gondolkodással foglalkozol.
Magyar = madár = összekötő és hírvivő az ég (Isten) és a föld (ember) között. Nem csoda, hogy a Magyar név és változatai az egész világon megtalálhatóak. Nézd meg a legelőre kitűzött írásomat, ha többet szeretnél megtudni erről.

Ui.
Az irániak vagy perzsák is a szkíta-hunn-magyarok leszármazottai. Szubár/szumér-hurri-indo-iráni (szanszkrit) kapcsolatok vannak. De eredetileg a szkíták magyar nyelvűek voltak, amit az ógörög források és nyelv (olyan nevek, mint Zeusz, Apollón, Uránosz, stb.) is megerősítenek.

A jelenlegi helyzet a következő:
A judaizáló rómaiak a sémitizált Bibliát arra használták, hogy a követőket korlátozott tudásszinten tartsák. Az új tudományos megközelítések megjelenésével a rómaiak utáni "indogermánok" elkezdték másolni a szemita/zsidó "kiválasztott nép" ideológiáját: mindennek, ami nem szemita eredetű (miközben valójában semmi sem szemita eredetű, még az uzsora sem), az indogermánoktól kellett származnia. Ez a kultúrprioritás álláspont még ma is érvényesül, ami az indo-irániaknak (akiknek a történelmét Cambridge-ben vagy hasonló műhelyekben írták) a felsőbbrendűség érzését adja vissza (visszaesés, mert a zsidó-germán "Übermensch" álláspont elsőbbséget élvez).
Miközben a valóságban, ha a szkítákat és a sumér kultúrát kivesszük a germánok és a szemiták alól, akkor semmijük sincs. Mind a szkíták, mind a sumérok a szeretet és a béke dicsőségének éltek. Azok elpusztítói a történelem átírásával voltak elfoglalva, és a rehabilitáció útjában álló akadályok ugyanazok maradtak: az uzsorások, akik mindenkit a rabszolgájuknak akarnak.

A 19. században kialakult, általánosan elfogadott nézet szerint az indogermán vagy indoeurópai őshazát Közép-Ázsia és Türkmenisztán térségében helyezték el.
E vélemény természetes következménye, hogy ebben a térségben csak indogermánok, a későbbi korszakok tekintetében pedig csak indoirániak élhettek. Így lettek a (jászok?) jüecsik, masszageták, szaka vagy szkíták, szarmaták stb. – a nem elszigetelt sumér és magyar nyelveket is bevonó alaposabb vizsgálat és az ahistorikus múltfelfogással való szakítás nélkül – indo-irániak.
Bár az indoeurópai őshaza időközben átkerült Európába, ezek a sztyeppei népek hallgatólagosan indoirániak maradtak.

Még mindig egy helyben toporgunk, mintha soha nem is léteztek volna sumérok vagy magyarok. Hogy miért? Mert a "kiválasztott nép" ugyanazt a sorsot választotta a magyaroknak, mint a suméroknak. Halál vagy szemitizálás. A Nyugatnak le kell vetnie szemita béklyóit, de nem a magyarság, hanem az emberiség érdekében.

Lovasíjász népeink nyelvét és szavait örökölte (hanyatlott formában) mindenki és ezen ősnyelv a lovas és íjas szimbolikát az égre is helyezte (lásd például kantár szavunkat, Khamor alakú szavakat, stb.).

Buji Ferenc passzusa cannabis címnél is szerepelt:

• Amit Bognár Ferenc nem mond ki, hogy ezen sztyeppei népek (sokat mondanák: szkíták, szittyák) valójában a kún/hun népek, kiknek vallási szavai is K-N, K-Nd, H-N, stb. alapvázra épülnek. Bognár Ferenc a kány- gyökről írt dolgozatát említettük KONY címnél is.

Az alábbi internet-szenzációt okozó videóban két vadász proto-indo-európai nyelven beszél egymással. A rengeteg hozzászólás ellenére senki sem hozza fel a szkíták nevét, illetve nyelvét, ami kissé furcsa.
Igaz, a nyelvészet semmit sem tud a szkíták nyelvéről:

Fragments of their speech known from inscriptions and words quoted in ancient authors as well as analysis of their names indicate that it was an Indo-European language, more specifically from the Iranian group of Indo-Iranian languages. Alexander Lubotsky summarizes the known linguistic landscape as follows:
"Unfortunately, we know next to nothing about the Scythian of that period [Old Iranian] – we have only a couple of personal and tribal names in Greek and Persian sources at our disposal – and cannot even determine with any degree of certainty whether it was a single language."
—
Az ókori szerzők által idézett feliratokból és szavakból ismert beszédtöredékek, valamint nevük elemzése arra utal, hogy indoeurópai nyelvről van szó, pontosabban az indoiráni nyelvek iráni csoportjából. Alexander Lubotsky a következőképpen foglalja össze az ismert nyelvi tájat:
"Sajnos szinte semmit sem tudunk az akkori [régi iráni] szkíta nyelvről – görög és perzsa forrásokból csak néhány személy- és törzsnév áll rendelkezésünkre –, és még azt sem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy egyetlen nyelv volt."

Indo-európai nyelvcsalád címnél szóba került egy bizonyos holland Van Boxhorn úr, aki már 1653-ban jól látta, hogy a szkíta az, amely a kiinduló nyelv kell legyen.
Edward Norris Memoir on the Scythic Version of the Behistun Inscription című könyvében például az 50. oldalon a magyar nyelv is szóba kerül és általában ugor nyelvvel is próbálja a többnyelvű behisztuni felirat szkítának kezelt (nem tudom, itt nyilván az elámi?) nyelvet megfejteni.
A könyvet Érdy Miklós, A sumír, ural-altaji, magyar rokonság története; I. rész: a 19. század (1974) című k.-ben említi ezen oldal tanúsága szerint, ezért is figyeltem fel rá.
Lacza Tihamér Az ókor emlékezete című könyvének 33-34. oldalán is szó esik Behisztunról.

Fischer Károly Antal terjedelmes értekezést tett közzé a szkíta szavak összehasonlításának tárgyában. Meggyőződése szerint a szkíták nyelve lényegét tekintve a magyarral azonos.

Grandpierre Atilla A magyar nemzettudat történelmi alapjai...

...című, innen letölthető, több helyen idézett cikkében írja:

Az elmúlt évtizedekben egyre több nyelvész vélekedik úgy, hogy az altaji, mongol és tunguz nyelvek hasonlóságának az az oka, hogy mindegyikre alapvető hatást gyakorolt a Hun Birodalom nyelve. Ezt a nyelvet mi szkíta-hun nyelvnek nevezzük. Hunnia fennállását ugyanebben a hatalmas eurázsiai körzetben megelőzte a szarmaták és a szkíták vezető szerepe. A szarmaták szkíta nyelvet beszéltek, de mindegyre csak hibásan, írta Hérodotosz (IV. könyv, 117.§.). Török "jövevényszavaink" jelentős része az alapszókincshez tartozik, és így nem átvételnek, hanem közös eredetnek tulajdonítható. A szkíta-hun nyelv az urál-altaji nyelvcsalád alapnyelvének tekinthető. Besorolható a finnugor vagy az altaji nyelvcsaládba, de csak egyik-egyik oldala, valójában bizonyos értelemben mindkettőt magában foglalja, illetve mindkettő belőle fakad, mindkettőnél szélesebb osztályt alkot. Mint ilyen, az urál-altaji nyelvcsalád alapnyelvének tekinthető. A könyvünkben ismertetett tények fényében a magyar nyelv önálló fejlődésének időszaka mintegy 10000 évre tehető.

Szkíta szóalkotás

A pater név kapcsán már volt a témáról szó. Legutóbb pedig hét és heftalita címnél írtuk, hogy a szkíta időszakban a szavaink olyan változásokon mentek keresztül, melyek magyar belső fejlődést és már egy idegen nyelvek létrejötte felé való elhajlást mutatnak.

Szkíta-hettita mint indo-európai nyelv

Első körben tisztázzuk: a hettita az annyi mint szkíta.
Bedrich Hrozný-t magyar körökben lehúzzák, holott ki kell mondani, van igazsága. A folyamatosan specializálódó hettita-szkíta nyelv valóban képezheti a később indo-európainak nevezett nyelvek szókincsét.
Tudományos körökben Hrozny-nak^[2] köszönhetően terjedt el a hír, hogy a hettita nyelv az első indo-európai nyelv. Meg is kezdték a ferdítéseket azok az indogermán kutatók [innen Péterfai János folytatja]:

...akik észrevették ennek a területnek írását, majd megkezdték maguk irányába fordítani a feliratok jelentését, de nem vették figyelembe az írások alkotóinak valódi nyelvét.

Péterfai János írja:

Így kell eljárni, ha tévedéseket akarunk megalkotni. Nincs szabály, nincs nyelvi törvény, csak annyi, ha egy szó hasonlít a mi nyelvünk szavához, akkor kész a nyelvrokonság. De ez hamis elképzelés. Kis-Ázsia népei ugyanis magyar nyelvű népek voltak. Már Kr.e. 27.000 év tájáról is magyar nyelvű és írású bizonyítékok vannak erről a területről. Sajnos, az írásokat nem lehet vizsgálni, csak hír van róluk.

Szkíta betűk

Több helyen szerepelt, Bonfini adatával is, hogy a székelyeknek szkíta betűik voltak.

Kállay Ferenc A pogány magyarok vallása...

...című könyvében írja:

Nevezetes, hogy a 16 scytha betűk, melyeket a Pelasgok Görögországba vittek, számban és alakban egyeznek a finnus runa betűkkel. (Lásd 177. old.)

Lásd még szaka nyelv, alán nyelv, valamint hettita nyelv.
Tokhár nyelvről lásd ott.

Lábjegyzetek